HAT-KP-1-2025/1002102 – beszámoló

Osztályunk 2026. május 4-étől 8-áig járt Erdélyben a Határtalanul Program támogatásával. Az öt napos út előtti felkésztő foglalkozáson vettünk részt: a foglalkozás egyik részét egy kolozsvári származású szülő, Farkas György, a másikat gimnáziumunk történelemtanára, Baranyai Péter tartotta. György elsősorban a Románián belől található magyarok lakta tájegységekről, Kolozsvár kulturális örökségeiről és Székelyföldről beszélt. Mesélt a székely emberekről, népszokásaikról, még a székely humort is bemutatta a hetedikeseknek. Péter ezután Erdély történelmét mondta el az osztálynak.

Május 4. hétfő
A korai indulás és a hosszú út után nagyon intenzív napunk volt Kolozsvárott.(Bakancslista) Egyenesen a Kolozsvári Waldorf Líceumba mentünk, ahol az ottani hetedikesek finomságokkal vendégeltek meg bennünket (Külhoni magyar csoporttal közös program). Megmutatták iskolájukat, termüket nekünk. Rövid ismerkedés, iskolajárás után közös városnézésre indultunk a hetedikesekkel. Három kolozsvári diák készült azzal, hogy Kolozsvár három nevezetességét bemutatja az osztályunknak, így sok érdekességet megtudtunk a Szent Mihály-templomról, Mátyás király szülőházáról és körbejártuk közösen Mátyás lovasszobrát is. Fiatal idegenvezetőink mellett saját idegenvezetőnk is beszélt a város történelméről. A két osztály hetedikesei beszélgettek, ismerkedtek is az együtt töltött idő alatt.

Este megérkeztünk Torockóra (Bakancslista). A kis falu körül gyönyörű táj fogadott bennünket, a Székelykő látványa teljesen lenyűgözött mindnyájunkat. Megtudtuk, hogy Székelykő magasabb, mint a Kékestető: 1116 méter. Torockón szálláshelyeink elfoglalása és a vacsora után nagyot sétáltunk a jellegzetes fehér homlokzatú házak között.

Május 5. kedd Második nap is korán útnak indultunk: először a Tordai-hasadékban (Bakancslista) kirándultunk. Útközben felelevenítettük a földrajzi nevezetességhez kapcsolódó mondát Szent László királyról. A régi monda alapján el sem tudtuk képzelni, hogy milyen is lehet a hasadék maga! Amikor azonban megérkeztünk, gyönyörű látvány tárult elénk. Az út kezdete könnyű volt, aztán elkezdett nehezedni. Jobbra, balra tekintve hatalmas helyek vettek körül bennünket, mellettünk egy szép folyó csobogott. A túraútvonalon több alkalommal függőhidakon kellett átkelnünk. Ez óriási élményt jelentett az osztálynak, mert akiknek nehezebben ment, azok is legyőzték félelmüket, és átjutottak a túloldalra.

A Tordai-hasadék után a Tordai sóbányába (Bakancslista)vettük az utunkat. Egy nagyon hosszú lépcsőn jutottunk le a bányába, a lenti folyosó fala végig tele volt sóval. A bányában megtekinthettük azokat az eszközöket, melyekkel régen bányásztak, láttunk egy mély, 65 méteres aknát, és bemutatták nekünk a bányászat munkafolyamatait.

A második nap végén Zeteváraljára érkeztünk, második szálláshelyünkre. Ez a hely egy természet által körülölelt, patak partján elterülő gyönyörű tábor volt faházakkal, sportolási lehetőségekkel, focipályával és más szabadidős lehetőségekkel. Vacsoránk pedig igazán finom, bőséges volt.

Május 6. szerda
Reggel újra útnak indultunk. Busszal átmentünk a Békás szoroson (Bakancslista), majd megálltunk a Gyilkos-tónál (Bakancslista). A tavat sajnos nem lehetett körülsétálni, de felmentünk egy kilátópontra, ahonnan ráláttunk az egész környékre. Idegenvezetőnk ott fenn elmesélte nekünk a tó legendáját.


Ezután Korondra mentünk, ahol egy fazekas család fogadott bennünket. Először előadást hallhattunk a korondi fazekasságról, annak történetéről. Aztán az apa korongozott nekünk, megmutatta, hogyan készül egy agyagedény. Bemutatójával teljesen elbűvölt bennünket. Majd az anyuka az edényt tradicionális korondi motívumokkal mintázta meg. A mesterségbemutató után ellátogattunk egy kürtőskalács-készítő műhelybe, ahol saját kezünkkel készíthettük el saját finom édességünket. Az előkészített tésztát saját kezeinkkel gyúrtuk, nyújtottuk, olajoztuk, cukroztuk, sütöttük, ízesítettük. Majd mindannyian meg is ehettük alkotásainkat. (Helyi termelő meglátogatása)



Korond után kis kitérőt tettünk Székelyudvarhelyre (Bakancslista). A város főterén sétáltunk egyet, majd az úton Zeteváralja felé idegenvezetőnk a buszon mesélt nekünk a székely kapukról, azok szimbolikájáról.
Május 7. csütörtök
A negyedik napon délelőtt a Szent Anna-tóhoz (Bakancslista) kirándultunk. A csodaszép víztükrű és környezetű tavat körüljárhattuk, megfigyeltük annak állat- és növényvilágát. Idegenvezetőnk elmesélte nekünk a tó legendáját is.

Utána a Mohos tőzegláphoz (Bakancslista) kirándultunk, ahol egy helyi, székely idegenvezető várt bennünket. Először megijesztett bennünket, hogy lehetnek medvék és viperák is a környéken, de szerencsére eggyel sem találkoztunk. A láp fölött ezután fapallókon lépdeltünk, azok nélkül elsüllyedtünk volna. Helyi túravezetőnk fantasztikus volt, tudása elvarázsolt bennünket. Aminek különösen örültünk, hogy nagyon jó humora volt, és beszédében megismerhettük a környék nyelvjárását is.

A nap záró programjaként elmentünk Csíksomlyóra (Bakancslista). Először a kegytemplomot néztük meg. Sajnos épp renoválták homlokzatát, így azt nem láthattuk, de be tudtunk menni, ahol megcsodálhattuk az ötszáz éves csodatevő Mária szobrot, és meghallgathattuk annak legendáját is. Jó volt benn időzni a templomban, elcsendesedni. Utána felmentünk a nyeregbe. Útközben megpihentünk a Barátok feredőjénél, ahol néhányan belelógattuk a lábunkat is az ott pezsgő, hideg gyógyvízbe.

Május 8. péntek
Az ötödik napon hazaindultunk. Hosszú út állt előttünk, hazafelé úton rengeteget beszélgettünk az előző nap élményeiről és szépségeiről. A buszból, ha épp elhaladtunk egy-egy híres település mellett, akkor idegenvezetőnk mesélt arról. Így például Segesvárnál Petőfi életét elevenített fel. Útközben megálltunk Vajdahunyad váránál (Bakancslista), amiről történelem órán tanultunk. Idegenvezetőnk nagyon szépen végigvezetett bennünket a várban, bővítette még történelmi ismereteinket.

Az öt napos erdélyi út feledhetetlen számunkra. A sok élmény, természeti és történelmi szépség megismerése mellett az osztály közössége is sokat erősödött. Az esti játékok, beszélgetések és a hosszú utazások is összébb hozták az osztályunk egészét.
A hazaérkezést követő iskolai héten tanóra keretében értékeltük a kirándulást, felelevenítettük az egyes helyekhez, épületekhez kapcsolódó főbb ismereteket és tanultakat. A gyerekek élménybeszámolót tartottak és írtak. A szülők, gyerekek és kísérő tanárok általi visszajelzések alapján élményekben, közösségi összetartozásban és történelmi, kulturális vonatkozásban is kiemelkedő utazásban lehetett részünk.

Szeretettel: a 7. osztály
