Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.
Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben bíztassák.
Tanulság: A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
Péntek este a tó körüli séta során elveszítettük a kislányom kék, kötött sálját. Én készítettem neki, pár nappal ezelőtt lett kész és nagyon bánkódik utána. Ha véletlenül megtalálta valaki, kérem, értesítsen.
Köszönettel, Weisz Ildikó
A Rudolf Steiner által 1919-ben, Stuttgartban kidolgozott „Waldorf-pedagógia” és
iskolakoncepció32 mélyén monista ihletésű okkult33, ezoterikus34 és gnosztikus35 tanításokkal
összefüggő vallásos elemek és jelenségek húzódnak meg. A felsorolt irányzatokat az
szinkretikus36 jellegű teozófia foglalja össze. A Teozófiai Társaságot a spiritiszta37 Madame
Blavatszkij Petrovna (leánykori nevén Helena Hahn) alapította 1875-ben. Blavatszkij asszony
bejárta Indiát és Tibetet, ahol titkos könyveket tanulmányozott. Keleti útjáról visszatérve
Amerikában telepedett le, de Európához inkább kötődve, Londonban adta ki első teozófiai
folyóiratát, az 1887-től megjelenő „Lucifer the Lightbringer” című ezoterikus
sajtóorgánumot.38 A teozófia tanítása keleti és nyugati vallási hagyományokat és okkult
elemeket olvaszt össze. Tanításában Isten a végtelen Egység, és minden egyéni lét az ő
differenciálódásából ered (monizmus és emanáció). A világ Isten gondolatainak kiáradása,
mely hétféle síkon át nyilvánul meg (szellem, lélek, egyéniség, értelem, lelki test, éteri test,
anyagi test). E hétféle sík hétféle világot jelent, s ugyanennyi részből áll az ember is. Ezen a
hét síkon keresztül megy lefelé az életfolyam (involúció), hogy azután ugyanezeken keresztül
felemelkedjék (evolúció). Az ember nem passzív szemlélője a világnak, hanem történéseinek
résztvevője, és a szellemét fejlesztő gyakorlatokon keresztül képes a kozmikus összefüggések
megértésére és ezen keresztül a Föld sorsának alakítására is. A teozófia tehát panteista és
monista, tanításában az okkult filozófia és a reinkarnáció gondolata alapvető szerepet játszik.
Az antropozófikus tanítások kidolgozása Rudolf Steinerhez, az említett Teozófiai
Társaság titkárához fűződik. Az antropozófia a teozófia embertana, vagyis ennek „sajátos
antropológiája”. Tulajdonképpen „okkult tudomány”, melynek eszmei tartalma tiszta
antropocentrikus monizmus. Steiner az ember kognitív megismerését a „világgondolat”
egységével hozza összefüggésbe. Filozófiája és az abból létrehozott „pedagógiai vallása”
olyan szinkretikus okkultizmusban bontakozik ki, ami páratlan az ezoterika újkori
történetében. Steiner gondolatrendszere a „természettudományos módszerek szerint végzett
megfigyelésekből” hoz létre a világ egészére vonatkozó általános megállapításokat.
Ismeretelméleti monizmusa az észlelés és a gondolkodás mellett az intuíció fontosságát
hangsúlyozza. A fizikai észleléssel párhuzamosan „szellemi észlelésről” beszél és a valóságot
ezzel azonosítja. „Csak ami saját belső világunkban jelenik meg, mint igazság, abban lehet
hinnünk… Mi már nemcsak hinni akarunk, hanem tudni is… Csak az a tudás elégít ki, amely
semmilyen külső normának nem veti alá magát, hanem személyiségünk belső világából ered…
Minden egyes ember jogosnak érzi, hogy közvetlen tapasztalataiból, élményeiből kiindulva
ismerje meg az egész világegyetemet. Biztos tudásra törekszünk, de mindenki a maga
módján.”39
Steiner empirikus-kritikai ismeretelmélete ellenére hatékony vallásszervezői
tevékenységet folytatott. Monista felfogása miatt a különböző kultúrákból származó
mitológiai-vallási szimbólumok nála egységbe integrálódnak és fölcserélhetővé válnak.
Steiner szinkretista világában például a keresztény eszmények az egység jelszava alatt az
eredetitől eltérő értéket, jelentést kapnak. Noha gyakran használ keresztény jelképeket,
Steiner világ-lélek-isten fogalma teológiai értelemben messze nem felel meg a keresztény
kinyilatkoztatás Istenképének.40
Steiner antropozófikus rendszere szerint az ember anyagi-szellemi ciklikusságot mutató
evolúció világában él. Fejlődése összefügg az élő és élettelen létezők (növények, állatok,
bolygók és csillagok), továbbá a szellemi lények és hatalmak kozmikus rendjével. Az
embernek kulcsfontosságú szerepe van a világ megújításának folyamatában.
Reinkarnációinak sorával szüntelen fejlődésben, evolúcióban halad tovább a világmindenség
újbóli „átszellemítése” felé. Ezért az embernek nagy szüksége van a meditációra, mint az
önnevelés és az érzékfeletti megismerés, tehát a magasabb szellemi állapot felé törekvés
kiváló módszerére.41 „Hogy szellemi szemléletet nyerjünk, el kell szakadnunk attól, amit ma
egzakt tudománynak nevezünk azért, hogy átmehessünk a csak művészi megismerés számára
hozzáférhető minőségi gondolkodás felé… Az ősi keleti kultúrákban a vallás, a művészet és a
tudomány egységben virágzott. Így volt ez a klasszikus görög szellemiség idején is, amikor a
hét szabad művészet által nyertünk képet a világról. A felvilágosodás szülte racionális és
pozitivista gondolkodás elhomályosította ezt az ősharmóniát azzal, hogy a vallást meg a
művészetet leválasztotta a tudományról, pedig ezek már közel jártak a világ teljességének
megértéséhez… Hogy az egyensúlyt helyreállítsuk, csak arra van szükségünk, hogy megtartva
a tudományosság szellemét újra hozzávegyük a művésziesség és a vallásosság szellemét is.”42
A Waldorf-pedagógiában megtalálhatjuk mindazokat az elveket és cselekvési
programokat, amelyeket a reformelképzelések mozgatórugóiként definiáltunk: a világ
megóvásának és a társadalmi fejlődés helyes útra terelésének szándékát ugyanúgy, mint
vallásosság újszerű formáinak és az életreformok megvalósításának különböző megoldásait.
Az emberi individuum fejlődésének sajátosan steineri interpretációja a pozitivista
fejlődéselméletek merész parafrázisa, mintegy annak „forradalmi” ellenhatása. Okkult
dimenziókba (étertest, asztráltest) tágítja ki az evolúció határait, pedagógiájának
középpontjában az emberi szubjektum szinte korlátlan individuális fejlesztése áll. Steiner
emberképében az individuális érték egy magasabb elvben, a titokzatos „világgondolatban”
manifesztálódik. Monista álláspontja szerint „a másik ember eszmei tartalma az enyém is, és
csak az észlelés szintjén látom azt másnak, de mihelyt gondolkodom, már nem…”43 Etikájában
az egyéni cselekvés teljes szabadságát hirdeti: „Az ember nem külső elveket tesz a maga
individuális céljaivá, hanem a saját morális fantáziája által adott céljait követi… így lesz az
ember saját cselekvésének végső meghatározója. Ekkor szabad.”44 (A szintén antropozófus
Michael Ende meseregényének, a Végtelen történetnek főhőse a „Tedd azt, amit akarsz!”
feliratú amulettet hordja a nyakában, ami jól illusztrálja az akarat szabadságának steineri
felfogását.) Ám a szabadságnak a monista gondolkodás logikája szerint más értelme is van,
hiszen az ember cselekedeteit a megérzés szintjén az egységelv irányítja, ebben a
kontextusban viszont az ember már nem lehet szabad. A nyilvánvaló paradoxont Steiner
pedagógiai értelemben csak úgy tudja feloldani, hogy a lényegében szabadságelvű
individuális fejlesztést egy erősen normatív szabályozású nevelési rendszerbe foglalja. A
fegyelmezett meditációs technikák megtanítása és ezáltal az intuitív érzékenység kialakítása a
Waldorf-pedagógia egyik legfontosabb feladata, hiszen aktuális tetteink erkölcsi minőségét
az befolyásolja, hogy mennyit értettünk meg a „nagy világgondolatból”.
Fejtegetéseink közben többször utaltunk arra, hogy Rudolf Steiner antropozófikus
elképzelései tudományos szempontból nem igazolhatóak, az általa vázolt fejlődési út igaza
csak hit által fogadható el. Emiatt mindazok a gyakorlati pedagógiai módszerek, melyek a
monista világképbe vetett hiten alapulnak, a Waldorf-pedagógia vallásos elemeiként foghatók
fel. Ilyen például az állandó transzcendens nyitottság az okkult evolúció 7 síkja felé. Maga
Steiner így ír erről a zene pedagógiai fontosságát méltatva: „A zenei elem az asztráltestben él.
A halál után az ember még egy ideig hordozza asztráltestét… Így történik, hogy amit az ember
életében a zeneiségből fölvesz, a halál után még hat, mint valami zenei emlékezet, egészen
addig, míg az ember leveti asztráltestét. Ez a földi zene azután a halál utáni életben átváltozik
a szférák zenéjévé, és a szférák zenéjeként kis idővel az új születés előttig megmarad.”45 Ez a
felfogás a zene és más művészetek misztikus szerepét hangsúlyozza. Sajátosan meditatív
művészeti tantárgy a Waldorf-pedagógiában az euritmia, ami „a beszélő lélek
megnyilvánulása”. Az euritmikus mozgás- ritmus- és szógyakorlatok közben a gyermekek
átélik a tárgyak, élőlények és fogalmak igazi lényegét, szavakkal ki nem fejezhető dimenzióit.
„Az euritmia nem más, mint minden mozdulatnak arról való leolvasása, amit az étertest
csinálni akar; tulajdonképpen ő teszi ezeket a mozdulatokat, és … ha a fizikai testtel
kiviteleztetjük azokat, akkor gyógyítóan visszahatnak az emberre.”46
Az eddigi elemzések egyértelműen rámutattak a Waldorf-pedagógia mögött kirajzolódó
ember- és világjobbító törekvések és az ehhez kapcsolódó vallásos-transzcendens elemek
jelenlétére. Steiner rendszere mögött a saját erejére támaszkodó, a világ titkait intuitív módon
kutató Ember áll, aki önmegváltó hite által sokat tehet a világ humanisztikusabbá tétele
érdekében. Különbözőképpen vélekedhetünk e pedagógiai rendszer értékeit illetően47, de nem
hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Steiner iskolakoncepciója jelentős ösztönzést adott a
nevelés új lehetőségeinek kutatói és az életreform-törekvések megvalósítói számára. Ennek
szellemi és módszertani hatása a mai napig tagadhatatlanul érvényesül.
A másik egységes szemléletet tükröző, vallásos dimenziókban mozgó reformpedagógiai
irányzat Maria Montessori nevéhez fűződik. Orvosként kezdte pályáját, de életművét egy
„kozmikus nevelést” hirdető, nagyhatású reformpedagógusként fejezte be.48 Montessori
pedagógiai rendszerének filozófiai háttere szintén holisztikus alapokon nyugszik, de egészem
másként, mint azt a Waldorf-pedagógia esetében láttuk. Az a „szellemi katalizátor”, ami a
Montessori-pedagógiát ihlette, nem a Blavatszkij-féle okkult teozófia, hanem az evolúciós
elmélet keresztény interpretációja volt, melyet Pierre Teilhard de Chardin49 jezsuita szerzetes
dolgozott ki. A francia teológus és természettudós földtörténeti, őslénytani és
paleoantropológiai kutatásai nyomán az evolúció keresztény felfogását alapozta meg.
Értelmezése szerint az Evolúció nem más, mint a Világegyetem folyamatos isteni genezise,
vagyis egy állandóan működő „fejlődő teremtés”. 1916-tól rendszeresen publikált, tanított,
kutatott. Élete fő művében, az 1940-ben elkészült „Az emberi jelenség” című spirituálisevolúciós
antropológiában igyekezett meghatározni az Ember helyét a fejlődő
Világmindenségben és erre alapozva előre vetíteni az emberiség kozmikus perspektíváit és a
jövőre vonatkozó feladatait. Szembenézett az ateizmus és az ezoterika kihívásaival és
önmagában alkotta meg a természettudomány és a keresztény hit szintézisét. „Elkerülhetetlen,
hogy a Mindenségre kiterjedő látásmódban ne érintkezzen a Tudomány és Vallás. Úgy van
ez, mint a délkörökkel a pólus felé közelítve: Természettudomány, Filozófia és Vallás
szükségszerűen konvergál a Teljesség közelében” – írja de Chardin könyve előszavában.50 „A
Világegyetem nézőpontjából az Ember parányi, sőt egyre parányibbá zsugorodó valami.
Túlhangsúlyozott egyedisége elleplezi szemünk elől az Egészet, szellemünk hajlamos lesz rá,
hogy az Embert szemlélve szétszabdalja a Természetet, és megfeledkezzék mélységes
kapcsolatairól és távlatairól… Itt az ideje ráeszmélnünk, hogy a Világegyetemnek még
pozitivista értelmezése is csak akkor lehet kielégítő, ha egyaránt kiterjed a dolgok belsejére és
külsejére – a Szellemre éppúgy, mint az Anyagra. Az lesz az igazi Fizika, amelynek sikerül
majd egyszer összefüggő világképébe a teljes Embert is bevonnia.”51
Montessori – életműve tanúsága szerint – gondosan figyelemmel kísérte kora
természettudományos vélekedéseit. Így de Chardin elméletén túl a pedológia szinte
valamennyi hozama beépült pedagógiai rendszerébe (Wundt, Haeckel, Hall, Baldwin, Piaget,
Claparčde stb.). „Kozmikus elméletében” egyesítette az ökológiai szemléletmódot, az
evolúciós elméleteket és a keresztény tanításokat. Az ember helyét és szerepét a „geoszféra”
és a „bioszféra” szoros összefüggésrendszerébe ágyazva fogalmazza meg. Transzcendens
dimenziókba helyezve feltételezte egy – az Univerzum egészére vonatkozó – teleologikus
„kozmikus terv” működését, ennek következtében pedagógiája vallásos-teológiai értelmezést
nyert. Az ember kultúrateremtő, világalakító tevékenysége jelenti saját „kozmikus
misszióját”, amely a keresztény világértelmezés alapján az isteni akaratnak földi alkotásra
hivatott szolgálata. Montessori szociális víziójában az emberiség „közös nemzetté” válik majd,
s ebben a pedagógiának különösen fontos szerepe van. A „jog és a szeretet társadalma” csak
olyan nevelés által valósítható meg, amely lehetővé teszi minden ember egyéni
sajátosságainak figyelembevételét.52
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy Montessori pedagógiáját áthatja, átszellemíti az a
transzcendens irányultságú célrendszer, amelyet katolikus keresztény világnézete, metafizikai
gondolkodásmódja és deduktív-kvalitatív tudományszemlélete alapján határozott meg.
Pedagógiai rendszerében vallásos elem a „kozmikus nevelés” jegyében megjelenő, s
különösen a természettudományos tárgyakban érvényesülő szándék, miszerint az ember Isten
előtt felelősséggel tartozik a természet megóvása és az ember által alkotott kultúra iránt.
Különleges taneszközei, kirándulásai, múzeum- és templomlátogatásai a teremtett anyagi
világgal, a természettel és a kultúrával történő élményszerű kapcsolat kialakítását szolgálják.
Vallásos elem a meditációs jellegű „csendgyakorlat”, mert célja szerint a figyelmet a belső
világra irányítja és magasabb szintre emeli. A keresztény vallásos nevelés Montessori
pedagógiájában központi helyet foglal el. Mintaiskolájában felépítette a „Gyermekek
Templomát”, s ebben minden a gyermekek méretéhez alkalmazkodott. A templom rendben
tartását a gyermekek végezték, hogy még jobban otthonuknak érezzék a „világból
elkülönített”, szent helyet. A nevelés lényeges része a liturgia, melyben a szakrális ünneplés
valóságos esztétikai csúcsteljesítmény, (fény, gyertyák, műalkotások, zene, ének, ruhák,
iparművészeti tárgyak stb.), ugyanakkor spirituális forrás is, melyből a gyermekek számára
természetfeletti erő meríthető.53
Hasznos lenne további vizsgálatokat folytatni más reformpedagógiák esetében is, hiszen
köztudott, hogy több, széles körben elterjedt irányzat tartalmaz spirituális-vallásos elemeket.
Ezek legtöbbször kilépnek a történelmi vallások keretei közül (Lietz, Orff, Steiner, Petersen
stb.), és közös világszemléleti gyökereik arra mutatnak, hogy az ember lényegét illető
felfogások nem redukálhatók a tisztán empirikus-pozitivista személyiségértelmezésekre. A
világszemléleti- és életreform-mozgalmak, s a belőlük kikristályosodó reformpedagógiák élő
bizonyítékai annak, hogy az ember ismert szomatikus és pszichofizikai dimenzióin túl
irracionális szellemi területekkel is rendelkezik, s ennek kiművelése érdekében joggal
fogalmaz meg pedagógiai igényt.
A fenti vizsgálódások alapján érdemes további figyelmet fordítani arra a jelenségre, hogy
a reformpedagógiák mélyén a XX. század kedvezőtlen társadalmi folyamataival, gyakran
embertelen történelmi szituációival, dekadens világnézeti elképzeléseivel szembenálló
törekvések, sok esetben kifejezetten vallásos, vagy legalábbis transzcendens irányultságú
ember- és világgyógyító szándékok húzódnak meg. Ez az örvendetes, a pedagógiát (s talán a
világot is) megújítani képes tendencia nagyobb érték, mint a hagyományos neveléstörténeti
megközelítés szerint gondoltuk. A reformpedagógiák – úgy tűnik – elsősorban nem Herbart
„poroszos” normatív rendszerével állnak szemben, hanem a pedagógiai emberkép
redukcionista elképzeléseivel. Az emberi individuum gazdagsága egzakt módon leírhatatlan,
emiatt a személyiségformálás a nevelés során többdimenziós, árnyalt megközelítésmódot
követel. Ez a felismerés sem hagyható figyelmen kívül a jövő pedagógiai rendszereinek
kimunkálásában.
(2005. február 8.)
A Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium
Szervezeti és működési szabályzata( részletek)
Készült: Fóton, 2003. májusában
d) Konfliktushelyzet esetén:
1. A szülő vagy pedagógus a konfliktusról írásban értesíti a Tanári Konferenciát. Az értesítés kézhezvételét követően hét munkanapon belül a TK a tagjaiból egy 3 fős konfliktuscsoportot hoz létre, melynek nem lehet tagja az érintett pedagógus vagy pedagógusok. Erről a szülőt és a pedagógust tájékoztatni kell. A konfliktuscsoport létrejöttének időpontjától számított egy héten belül az érintettekkel – külön-külön – egy közösen egyeztetett időpontra találkozást kell szervezni.
A konfliktuskezelő csoport feladata, hogy a felmerült problémára olyan megoldást javasoljon, amely az intézmény szellemiségével összhangban van, és az érintett felek számára is elfogadható. A konfliktuskezelő csoport a megoldási folyamatba más, kívülálló személyeket vagy szülőket is bevonhat. A konfliktuskezelés során első lépésként legfontosabb eldönteni, hogy a probléma milyen eredetű (pedagógiai, gazdasági, jogi). Az eljárásban nagy segítséget nyújthat Dieter Brüll: Waldorf-iskola és hármas tagozódás című műve. A probléma felvetését és megoldási javaslatait dokumentálni kell.
2. Amennyiben bármely érintett számára elfogadhatatlan megoldási javaslat született, akkor az érintettek a Magyar Waldorf Szövetséghez fordulhatnak segítségért.
Minden tanév elején, az első tanítási héten a szülőket a Táskapostán keresztül tájékoztatni kell a különböző csoportok tagjainak és vezetőinek nevéről, elérhetőségük módjáról.
II/187. 2. A szülői képviselet működésének, és a szülői jogok gyakorlásának módjai:
a) Szülői estek: az egy csoportba/osztályba járó gyerekek szüleinek és óvónőjének /osztálytanítójának/mentorának a rendszeres találkozói. Az egy osztályhoz tatozó szülők itt választják meg év elején az adott évre az osztálybizalmit, aki a Szülői Kollégiumban képviseli őket. Minden osztályban évente minimum négy alkalommal kell szülői estet tartani. Ezek időpontját a tanév elején a tanév rendjében meg kell határozni, és a szülők számára ki kell hirdetni. A Táskapostában minden egyes alkalom előtt még egy héttel újra fel kell hívni rá a figyelmet. A szülői est témáját az érintett pedagógus állítja össze. Amennyiben egy szülőnek javaslata van egy téma megbeszélésére, akkor arról minimum két héttel a szülői est időpontja előtt írásban tájékoztathatja a szervező pedagógust. Ennek ismeretében a pedagógus – maximum 30 perces időtartamra – beépíti a kért témát.
Ha a szülők egyharmada írásban fordul az érintett pedagógushoz, akkor annak kötelező megszerveznie egy rendkívüli szülői estet.
b) A Szülői Kör: a szülők együttese alkotja
A Szülői Tanács: a szülők által osztályonként delegált két-két fő, akik a Szülői Tanácsban szavazati joggal bírnak. A Szülői Tanács tevékenységét bármely szülő segítheti, tárgyalási joggal részt vehet annak ülésein.
Stb. A Szülői KőrKör és a Szülői Tanács
1. A Szülői Kör
- A Szülői Kör – továbbiakban SZK- a gyermekeiket Waldorf iskolánkba járató szülők önkéntes elhatározásából alakult fóruma és így valamennyi szülő automatikusan tagja.
- a Szülői Kör operatív képviselőszerve a Szülői Tanács – továbbiakban SZT.
- a Szülői Kör évente legalább egyszer kerül összehívásra, hogy a SZT tagjait megválassza , ill. az előző időszakban végzett munkájáról készített beszámolót megvitassa.
2. A Szülői Tanács
- tagjait a Szülői Kör választja meg oly módon, hogy minden osztályban a mindenkor jelenlévő szülők egyszerű többségével 2 képviselő szülőt jelölnek, az így jelölteket és a SZK esetleges közvetlen jelöltjeit a SZK választja meg, ez a mandátum 1 éves – a tanévvel megegyező - időtartamra szól.
- Egy-egy szülő újraválasztása lehetséges az adott év letelte után is, illetve ha valaki idő előtt kiválik, akkor az érintett osztály új jelöltet állíthat, akit a SZK ülések közötti időszakban a SZT választhat tagjává.
- A SZT-t a Szülői Kör azért hozza létre, hogy delegáltjai tevőlegesen részt vegyenek a hármas tagozódású iskola szerveinek munkájában, segítsék annak működését és ott a szülőket képviseljék.
- A SZT tagok rendszeresen információt adnak a szülői esteken a Szülői Tanács munkájáról az SZT ülésein pedig tájékoztatást adnak az egyes osztályok munkájáról és fejlődéséről, mindkét helyen az iskolai konferenciák tevékenységéről.
- Az SZT legalább havonta 1-szer találkozik, de szükség esetén rendkívüli ülést is tarthat.
- Az SZT tagjai sorából két társelnököt választ minden félévben. Az ő feladatuk a SZT üléseinek előkészítése, levezetése és dokumentálásának biztosítása.
- Az SZT minden delegált tagjának 1 szavazata van.
-
- A SZT döntéseit egyszerű szavazati többséggel hozza, a jelenlévő tagok 50% + 1 többségi szavazatával. Határozatképességhez a tagok 50 %-ának a szavazáskor jelen kell lennie.
- Minden SZT találkozóról jegyzőkönyvet készítenek és azt hitelesítik. Ezekbe a jegyzőkönyvekbe bármely szülőnek kérésére betekintési joga van.
- Az SZT találkozókon bármely szülő részt vehet tárgyalási joggal, amennyiben részvételi szándékát előre jelezte.
- Az SZT minden iskolaév kezdetekor egy olyan SZK találkozót rendez, amikor visszapillantanak az elmúlt évre, illetve az új év céljairól és feladatairól tanácskoznak.
- A SZT tagjai közül választja meg az iskola más szerveibe, konferenciáiba delegált küldötteket, akiknek számát és jogait az SZMSZ adott konferenciákkal foglalkozó részei határozzák meg.
2.1. A SZT feladatai
gondoskodik az osztályok feletti illetve az iskolai szerveken átnyúló információáramlásról, -cseréről,
Megválasztja az Intézményi Konferenciába a szülői képviselőket,
felvállal ötleteket, kívánságokat, feladatokat, amelyek az iskolai mindennapokból adódnak,
delegáltjai a szülők képviseletében részt vesznek az iskolai szervek, tanácsok munkájában, mivel az iskola minden választmányában a SZT tagjaival a közös munkára törekszik. Ezáltal gondoskodik az információs háló bővítéséről, azaz a „mindenki tudjon mindent és mindenről” elv érvényesüléséről,
szervezi az iskolai tartalmi munkát, és rendezvényeket szervez különböző témákban,
segítséget ad, ha a szülők, tanárok vagy tanulók krízishelyzetekben illetve problémák megoldásában segítséget kérnek,
képviseli a külvilág felé az iskola szülői közösségét.
ollégium az osztályképviselők csoportja.
Célja: az intézmény működésének, a szervezési feltételek megteremtésének segítése és a szülők törvényben meghatározott jogainak képviselése, érvényesítése. Ugyanakkor kapcsolatot és információáramlást biztosít az intézmény egésze, a Tanári Kollégium és az egyes szülői közösségek között. Az osztálybizalmi képviseli az őt delegáló közösségnek a problémákra, feladatokra vonatkozó véleményét és akaratát, közvetítő szerepet játszik a lehetséges alternatívák kidolgozásában.
A tagok megválasztását követő első ülésen a Szülői KörKollégium maga állapítja meg a működése szabályait, állásfoglalásainak és döntései kialakításának a módját. Ezekről írásban tájékoztatja az Intézményi Konferenciátgazgatási csoportot.
A Szülői Körollégium működése nyilvános. Tanácskozási joggal meghívhatja a Tanári Kollégium és a Fenntartó tagjait.
A Szülői Kollégium rendszeresen tarja összejöveteleit. Szükség esetén - de legkevesebb évi egy alkalommal - a szülői közösség egészére kiterjedő Szülői Fórumot hív össze. Szükség esetén - de legkevesebb évi 1 alkalommal - közös szülői-tanári Konferenciát szervez.
A Szülői Körollégium a Waldorf szellemiség megőrzésével, arra alapozva látja el feladatait, és lehetőségeket keres, teremt a szülői közösség tagjainak a szellemi, pedagógiai fejlődéséhez.
A Szülői Körollégium jogkörei
- A saját működési rendjének és a munkatervének a meghatározása.
- Munkacsoportok létrehozása, azok feladatainak meghatározása.
- Szülői Fórum, szülői-tanári konferencia összehívása.
II/1820. Az intézményből eltávozott családokkal kapcsolatos teendők:
Az intézmény minőséggondozási rendszerének szempontjából fontos, hogy az iskola tudja, hogy a tanulók miért és hova távoznak az iskolából, és hogy a távozást követően hogyan alakul további fejlődésük. Ideális alkalom ez arra, hogy az iskola a hibáiból is tanuljon és változtasson a gyakorlatán, ha ez szükséges. Ha egy tanuló elhagyja az iskolát, a távozás okait és a körülményeit fel kell tárni. A távozó gyermek szüleivel a TK által kijelölt tanárok – 3 fő – egy beszélgetést kezdeményeznek. Erről jegyzőkönyv készül, melyet a TK megismer és megvitat évente két alkalommal. Ezek időpontja január és a tanév végi Zárókonferencia.
A szülőkkel való beszélgetésről jegyzőkönyv készül, melyet a TK megismer és megvitat évente két alkalommal. Ezek időpontja január és a tanév végi Zárókonferencia.
A megbeszélésről készült jegyzőkönyvet a gyermek osztályának dossziéjában kell elhelyezni.
V. Záró rendelkezések
A TK által elfogadott SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és 2003. szeptember 1. napjávtól 2004. június 30. napjáig hatályos.alakkor lép hatályba.
Az SZMSZ-el kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol – melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.
A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni:
- az iskola azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a Tanári Kollégiumnak, valamint
- azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával és meghatározott körben használják helyiségeit.
Az SZMSZ szabályzatában foglalt rendelkezések megtartása az iskola valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az Intézményi Konferencia Döntési Konferencia kezdeményezésére az igazgató munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés hozható, illetve fegyelmi eljárás indítható.
Az SZMSZ-ben foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.
VI. ZÁRADÉK
A fenti SZMSZ szabályzatot a Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium Tanári Kollégiuma a 200....................-án megtartott határozatképes konferenciáján ....... %-os szavazati aránnyal elfogadta, s ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója nevében jóváhagyom.
Fót, ......
....................................................
egyesület elnöke
A diákönkormányzat képviseletében a fenti Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályban meghatározott részeivel kapcsolatban egyetértési jogunkat gyakorolhattuk és azokkal egyetértünk.
Fót, .....
....................................................
IDÖK elnöke
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény szabályozási köre
1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.
II. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI
A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;
b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában -jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon;
c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon;
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
k) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.
l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában;
n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;
o) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;
r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
s) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.
(3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
(4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
(6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.
12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait;
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;
f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.
(2) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog szellemi alkotás (Ptk. 86. §), e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait (Ptk. 196-197. §) kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.
(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.
(6) A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.
A szülő jogai és kötelességei
13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(4) A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását - a gyermek érettségének megfelelően - a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
(6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.
(7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.
(8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,
g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,
h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,
i) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
Eljárási szabályok
83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.
(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.
(3) Az eljárást megindító kérelem, ha
a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;
b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.
(4) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a törvényességi kérelem; továbbá
b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.
(5) A fenntartó a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén
a) megváltoztathatja, vagy
b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
(6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság
a) a felülbírálati kérelmet elutasítja;
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;
c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.
(7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással.
(9) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.
(10) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára - tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.
84. § (1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól.
(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, a közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.
(4) A 83. § (8) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(5) A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (5) és (7)-(9) bekezdését, valamint a 84. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - a közoktatási szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.
(7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
(8) A semmisség megállapítását a 83. § (4) és (8) bekezdésében szabályozott eljárás keretében, illetve, ha a döntés megtámadására a (4) bekezdés alapján nincs lehetőség - a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bíróságtól lehet kérni. A bírósági eljárás megindítása előtt az eljárás megindítására jogosultnak a döntéshozónál előzetes egyeztető eljárást kell kezdeményeznie.
(9) A semmisség megállapítását az kérheti, akit a döntés érint, ha pedig ez nem állapítható meg, bárki kérheti. A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető, feltéve, hogy a (8) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshozóval folytatott előzetes egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
(10) Ha a döntést helyi önkormányzat, illetve szervei hozták, a közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a törvényességi ellenőrzési jogkörében állapíthatja meg a semmisség fennállását. Ha a közigazgatási hivatal eljárása nem vezetett eredményre, a döntést a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján megtámadhatja a bíróság előtt. A közigazgatási hivatal kérheti a bíróságtól a semmisség megállapítását és az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.
(11) A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn a semmisségi ok.
(12) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását a (8) és (10) bekezdésben meghatározottak szerint lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(13) A semmisség vagy az érvénytelenség (a továbbiakban: jogsértés) megállapítása a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(14) Semmisség vagy érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság
a) elrendelheti
aa) a jogsértés abbahagyását, és eltilthatja a jogsértőt a további jogsértéstől,
ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását,
ad) a jogsértés alapján keletkező, egy költségvetési évre számított megtakarításnak a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba történő befizetését,
b) kötelezi a fenntartót, hogy állapítsa meg, illetve oly módon határozza meg az iskola felvételi körzethatárát, hogy az megfeleljen e törvény 66. §-ának (1)-(2) bekezdésében, illetve 90. §-ában foglaltaknak,
c) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy annak tagintézménye tekintetében az új óvodai nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági jogviszony létesítését, feltéve, hogy a településen másik intézményben megoldható az érintett gyermekek, tanulók felvétele.
(15) A jogsértő döntés érvényessé nyilvánítható, ha a semmisség, illetve az érvénytelenség oka megszüntethető.