Arra születtem, hogy elkísérjek embereket. Van, akit a szülővé válás útján kísérek, addig, amíg szüksége van rám. Van, akit az életadás kapujában. Gyermekeimet 18, 15, 13 és 7 éve kísérem, kísérjük a férjemmel együtt, örömükben, bánatukban. Időnként a családi éneklést-zenélést zongorán is kísérem. Most arra készülök, hogy egy osztálynyi hétévest kísérhessek életük második hét (nyolc) évében. Közben pedig engem is kísérnek: Valaki, aki a világot rendezi, aki hozzám vezeti azokat, akiknek az a sorsa, hogy kísérjem őket az életük egy fontos szakaszán, és valakik, akik már otthonosan mozognak ebben a csoda-Waldorf világban.

Ének-zene, karvezetés szakos tanárként eddig keveset tanítottam, de héttől tizennyolc éves korig minden korosztállyal dolgozhattam már. A Waldorf-intézményeket eddig a szülői oldalról ismertem. Megtiszteltetés, hogy szeptembertől taníthatom a rám bízott gyermekeket, örömmel és alázattal fogadom őket, családjaikkal együtt.

Tokodi Veronika